A német nyelv elterjedtsége és státusza

Földrajzi adatok, anyanyelvi beszélők száma, jogi státusz, a német nyelv nemzetközi szervezetekben betöltött szerepe

1. A német nyelvterület földrajzi adatai

A német nyelvterület legnyugatibb pontja – tehát ahol a német vagy valamelyik nyelvjárása a köznyelv –, a luxemburgi Raumbruch község. A nyelvterület legkeletibb pontját az ettől 850 km-re fekvő burgenlandi Jahrndorf község jelenti. Északi határa List közösség az északi-tengeri Sylt szigetén. A déli végpont az előbbitől 1005 km-re fekvő Zermatt a Matterhornon.

A német nyelv elterjedtsége Európában

1. ábra: A német nyelv elterjedtsége Európában

2. A németet anyanyelvként beszélők száma

Az 1990-es évek óta számos forrás 90-100 millió főben határozza meg a német anyanyelvűek számát.[1] A pontatlan meghatározásnak több oka is van:[2]

A német nyelv elterjedtsége a világon

2. ábra: A német nyelv elterjedtsége a világon

A világ nyelveit osztályzó Ethnologue a szabványnémetet (Standarddeutsch) első és második nyelvükként használókat kb. 78 millió főre becsüli, akik közül 70 millió beszéli a németet anyanyelveként. Más változatok, mint a bajor, a svájcinémet, vagy a rio grandei Hunsrückisch (részben kétnyelvű) beszélőivel nem számol, amire fel is hívja a figyelmet. Az Ethnologue szerint a szabványnémetnek világszerte kb. 77 millió anya- és 53 millió másodnyelvű beszélője van, ami együtt 130 millió beszélőt jelent.[3] Ha a szabványnémet és a "Standard German" alatt nem felsorolt változatok beszélőit összeadjuk, akkor az anyanyelvi beszélők száma a 90 milliót is eléri. Reprezentatív lakossági felmérések alapján más elemzők a német anyanyelvűeket 95 millióra becsülik.[4][2][5] Egyes mérések 105 millió körüli beszélőről tudósítanak; ezek vagy a másodnyelvet használókat vagy a vitatott, de nagy beszélőszámú változatokat is bevonják.[6] Mindenesetre 2012-ben a német volt az Európai Unió legelterjedtebb anyanyelve.[7]

3. A német nyelvet beszélők száma államonként

Ezen a linken a 25.000 fősnél nagyobb németajkú közösségek felsorolása látható, és az olyan államok, amelyek német vidékek voltak. A németajkúak számát kb. 98 millióra becsüli. A legnagyobb lélekszámú német közösségek az alábbiak:

Magyarország: egy 2011-es felmérésen 132 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, 96 ezren beszélik a németet otthon, de csak 32 ezren tartják magukat anyanyelvieknek.

Lásd még: Németnyelvű kisebbségek

A német nyelv elterjedtségének jó indikátora a hivatalos német nyelvű médiumok növekvő száma.

4. A német nyelv jogi státusza

Németország

Németországban a német a leginkább használatos nyelv. A német hivatalos nyelv, szabvány-nyelvként és írott nyelvként országos médiumok használják. Sok tájegységen a német a szinte kizárólagosan használt nyelv – amit gyakran színeznek tájszólások, melyek között folyamatos az átmenet. Németországban a német:

Német-felsőszorb településjelző tábla, Bautzen, Szászország

3. ábra: Német-felsőszorb településjelző tábla, Bautzen, Szászország

A jognak nincs egységes válasza arra, hogy a német nyelv alatt kizárólag a felnémet (Hochdeutsch) vagy az alnémet (Niederdeutsch) is értendő-e.

A Foerster-Friedersen-Rohde jogász-szerzőcsoport Schleswig-Holstein közigazgatási törvényének 82a §-ához fűzött kommentárja szerint a magasabb bíróságoknak az igazságszolgáltatásról szóló 1927. évi alkotmányos törvény 184. §-ával kapcsolatban hozott döntése értelmében a 'német nyelv' fogalma úgy a fel- mint az alnémet nyelvre is értendő.
Ezzel szemben a Szövetségi Törvényszék a Müncheni Szabadalmi Hivatal számára az iratok benyújtásával kapcsolatos 2002. november 19-i döntésben az alnémetet (itt: Plattdeutsch) az idegen nyelvekkel azonos jogállásúvá tette: "Az alnémet (Plattdeutsch) nyelven írt jelentkezési beadványok a GebrMG 4a § 1. bekezdésének értelmében nincsenek német nyelven írva". Egy másik ítélete alapján azonban a Szabadalmi Hivatalnak fel kell dolgoznia a Plattdeutsch kereseteket is. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szerint az elismert kisebbségi- vagy regionális nyelvek Németországban a következők:

Német-fríz tábla az észak-frízföldi Husumu rendőrigazgatóságán

4. ábra: Német-fríz tábla az észak-frízföldi Husumu rendőrigazgatóságán

Fentiek érvényszerzése a tartományi jogban még nem ment teljesen végbe – különösen érvényes ez a cigány nyelvre. Schleswig-Holsteinban az alnémet, a dán és a fríz a hivatalos nyelvek rangját élvezi. Más, Németországban használt nyelvek, mint a jenis rétegnyelv vagy a jiddis, és idegen eredetű kisebbségi nyelvek, mint a török vagy a lengyel még nem lettek felvéve a Chartába.[8][9] Németországban vannak még beszélői a német zsidóság által a középkorban kialakított jiddisnek is.

2008-ban széles társadalmi egyeztetés kísérte a német nyelv felvételét az Alaptörvény 22. §-ába. A CDU szorgalmazta, de más pártok ezt idegenellenes hergelésként értékelték, ill. szükségtelennek tartották, mert a német magától értetődően az ország nyelve.[10][11][12] A Német Képviselőház Tudományos Szolgálata vizsgálatában arra az eredményre jutott, hogy a német nyelv mint szimbólum felvétele az Alaptörvénybe "jogilag megengedhető lenne".[13]

Ausztria

Ausztriában az 1920-ból származó Szövetségi Alkotmánytörvény (BVG) 8. cikk 1. bekezdése szerint a (közelebbről meg nem határozott) német nyelv a köztársaság államnyelve, a nyelvi kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával. Karintiában és Stájerországban hivatalos nyelv a szlovén is, Burgenlandban a magyar és a burgenlandi horvát is. A mindennapokban és az államigazgatásban használják még az osztráknémetet (Österreichisches Deutsch), ami a felnémetnek egy nemzeti (szabvány-) változata; a II. köztársaság idején az Österreichisches Wörterbuch által lett szabványosítva (első, minden korábbi német szabálykönyvet felváltó kiadás: 1951). 

Német-magyar helységnévtábla a burgenlandi Felsőőr határában

5. ábra: Német-magyar helységnévtábla a burgenlandi Felsőőr határában

A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szerint a kisebbségiként jegyzett nyelvek Ausztriában a következők:

Svájc

Svájcban föderációs szinten nemzeti- és hivatalos nyelv a német, a francia, az olasz és a rétoromán (utóbbi csak a rétorománokkal történő érintkezésre nézve hivatalos). A lakosság 63%-ának, kb. 5 millió svájci lakosnak a német az anyanyelve. A svájci irodalmi német (Schweizer Hochdeutsch) a szabvány-német Svájcban használt formája; a németországi és ausztriai szabvány-nyelvektől kiejtésben, szókincsben, szóképzésben, morfológiailag, szintaxisban és helyesírásban is jelentősen különbözik. Ezeket a különlegességeket helvétizmusoknak nevezik. A köznyelv majdnem kizárólag a svájcinémet (Schwizerdütsch), az öröklött alemann nyelvjárások különböző formáinak gyűjtőfogalma.

A német a 26 kanton mindegyikében hivatalos nyelv. 17 kantonban a kizárólagos hivatalos nyelv. 3 további kantonban a franciával osztozik ezen a státuszon (Bern, Freiburg, Wallis), 1 továbbiban pedig az olasszal és a rétorománnal (Graubünden). Svájcban egyébként minden község a saját hatáskörben határozhatja meg a hivatalos nyelveit. Svájc Európa egyetlen olyan állama, amelyben a jenis nyelv, a németnek egy változata 1997-ben az Európai Nyelvi Chartában "territoriálisan nem kötött nyelvként" lett ratifikálva, ha hivatalos nyelvként nem is lett elismerve.[14]

Lásd még: Svájci irodalmi német, Nyelvek a Svájcban, valamint Svájci Idiotikon

Német, francia, olasz és rétoromán nyelvű tábla a Svájcban

6. ábra: Német, francia, olasz és rétoromán nyelvű tábla a Svájcban

Luxemburg

Luxemburgban az irodalmi német a luxemburgi nyelvvel és a franciával együtt hivatalos nyelv, azonban a törvénykezés nyelve a francia; vitás esetben a törvényszövegek, állami pályázatok mérvadó változata a francia. A luxemburgi nyelv a németnek egy moselfranki nyelvjárása, 1984 óta a nagyhercegség egyedüli "nemzeti nyelve", és használják a rádióban és a televízióban is (pl. RTL-csoport). Az irodalmi német (das Hochdeutsche) különösen a nyomtatott médiában továbbra is domináns szerepet játszik; ezért is beszélnek 'luxemburgi – irodalmi német diglossziáról'.

Az EU felmérése szerint[15] a luxemburgiak több mint 90%-a nyilatkozott úgy, hogy jól beszéli a németet és a franciát is. A luxemburgi statisztikai hivatal, a STATEC 2011-ben a köznyelvek használatának (érintkezés otthon, barátokkal, munkában, iskolában) következő eloszlását állapította meg: luxemburgi 70,5%, francia 55,7%, irodalmi német 30,6%.[16]

Minden hivatalt törvény kötelez arra, hogy az állampolgár nyelvén válaszoljon, bár ezt a gyakorlatban nem mindig tartják be. A helységnevek és így a helységnév-táblák is a hivatalos francia megnevezéseket viselik (pl. "Dudelange" Düdelingen községre vagy "Luxembourg" Luxemburgra, ami a főváros neve is), aholis a luxemburgi nyelvű helységnév gyakran dőlt betűvel áll. Az utcanevek többnyire franciául és németül vannak kitáblázva, néha luxemburgiul (mint az országúti figyelemfelhívás a vészleálló öblökre: "Arrêt de secours / Nothaltebucht").

A nyomtatott médiában mindhárom nyelv képviselteti magát, de különböző súllyal. A legnagyobb napilap, a Luxemburger Wort / La Voix du Luxembourg nyomtatott változata keveri a németet, a luxemburgit és a franciát, az interneten német, francia, angol és a portugál változatokkal szolgál.[17] A második legnagyobb napilap nyomtatott változata ugyanúgy keveri a három hivatalos nyelvet, de a weboldala csak németül érhető el.[18]

A luxemburgi vállalatok nyelvhasználata erősen iparág-függő; pl. a kézműves üzemek reklámjai és weboldalai általában kizárólag németek, míg az ügyvédi irodák, építészek, adótanácsadók weboldalai legtöbbször csak franciául és angolul érhetők el. A magánszemélyek, az iskolák, a klubok weboldalaikon mindhárom hivatalos nyelvet keverik. Noha a politikai pártok weboldalain a szabvány-német és a luxemburgi dominál, a kormány és a hivatalok oldalai majdnem kizárólag franciául és angolul érhetők el.

Kétnyelvű tábla Luxemburgban

7. ábra: Kétnyelvű tábla Luxemburgban

Belgium

A 11,59 millió lakosú Belgiumban az irodalmi német (Hochdeutsch) állami szinten hivatalos nyelv, ahogy a holland és a francia is. A német Kelet-Belgiumban, Eupen és Sankt Vith kantonokban többségi nyelv, mellette kisebbségi nyelvként a francia is hivatalos nyelv. Ennek fordítottja Malmedy kanton, valamint a plattdeutsch közösségek, ahol a francia a hivatalos és a német a kisebbségi nyelv. Kereken 78.000 belga mondja a németet anyanyelvének. Bővebben Belgium német nyelvközösségéről

Liechtenstein

A 34.600 lakosú Liechtensteinben a szabvány-német az egyedül érvényes hivatalos nyelv. A köznyelv a liechtensteini (Liachtaschtanerisch), egy alemann nyelvjárás, amely közeli rokona a svájcinémetnek és az osztráknémet vorarlbergi nyelvjárásának. Számottevő kisebbségi nyelv nincs.

Magyarország

A magyarországi német kisebbség (saját szavukkal az Ungarndeutsche) jogi oltalom alatt áll, azonban messzemenően asszimilálódott, így a németet legtöbbször már idegen nyelvként tanulják. Hivatalosan kb. 200.000 magyarországi németről beszélnek. A valóságban ebből kb. 50.000 lehet német anyanyelvű (a teljes lakosság ½ %-a). Mivel a kisebbség nagyon szétszórva él az ország területén, a magyarországi németek identitása kettős. Kétnyelvű helységnév-, utca-, forgalmi- és hivatali táblákat látni pl. Sopronban (Ödenburg), és elvétve más országrészekben is. Más nagyobb létszámú német kisebbségű községben előfordulnak német óvodás csoportok vagy iskolás osztályok is. A magyarországi német kisebbség életét a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezi.

Bővebben a Magyarországi németekről (Ungarndeutsche)

5. A német nyelv és a nemzetközi szervezetek

Európai Unió

Az Európai Unió zászlója

8. ábra: Az Európai Unió zászlója

A német az Európai Unió 24 hivatalos nyelvének egyike, és az angol és a francia mellett az EU munkanyelve is. A német az EU legtöbb ember által beszélt anyanyelve és valamivel az angol után a második legtöbbek által beszélt idegen nyelve. Az Európai Bizottság alkalmazottainak mégis kevesebb, mint 20%-a rendelkezik német nyelvismerettel; a valóságban a munkanyelv-státusz kimerül a tanácskozásokra németül megírt szövegek előterjesztésében.[19]

Egyesült Nemzetek

 

Az Egyesült Nemzetek emblémája

9. ábra: Az Egyesült Nemzetek emblémája

Az ENSZ-ben a német nem hivatalos ill. munkanyelv. Helyzete a többi nem-munkanyelvvel szemben annyiban különleges, hogy 1975 óta az ENSZ Fordítószolgálata a legfontosabb dokumentumok német változatát is elkészíti. Ezt az ENSZ-titkárságba ágyazott szolgálatot egyébként Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein finanszírozza. A Szellemi Tulajdon Világszervezete, az ENSZ egyik hivatala kezeli a nemzetközi együttműködésről szóló szerződést a szabadalmak területén, röviden a PCT-t. A PCT keretében a szabadalmak angol, orosz, francia, spanyol, portugál, arab, kínai, japán, koreai és német nyelven is bejelenthetők.

Forrás: a német nyelvű Wikipedia Deutsche Sprache c. bejegyzése

Irodalomjegyzék

  1. Jacques Leclerc: Quebec 2001.
  2. Ulrich Ammon: Die Stellung der deutschen Sprache in der Welt. de Gruyter Mouton, 2015, ISBN 978-3-11-019298-8.
  3. 20. Auflage 2017. Standard German
  4. sprachkreis-deutsch.ch
  5. Erhebung November bis Dezember 2005: Spezial-Eurobarometer 243 "Die Europäer und ihre Sprachen", S. 4. Erhebung Mai–Juni 2005 Europeans and Languages.
  6. Thomas Marten, Fritz Joachim Sauer (Hrsg.): Länderkunde Deutschland, Österreich und Schweiz (mit Liechtenstein) im Querschnitt.Inform-Verlag, Berlin 2005, ISBN 3-9805843-1-3, S. 7.
  7. Europäische Kommission: Spezial Eurobarometer 386: Die europäischen Bürger und ihre Sprachen. Ohne Ort, 2012, S. 8 & S. 12.
  8. Österreichisches BGBl. (gleichlautend in Deutschland und der Schweiz) gv.at
  9. European Commission: Languages of Europe. Euromosaic study (englisch), Stand: 27. Oktober 2006.
  10. CDU-Vorstoß ärgert Merkel – Deutsch ins Grundgesetz, in: de, 3. Dezember 2008.
  11. Streit um Bekenntnis zur deutschen Sprache im Grundgesetz, in: de, 3. Dezember 2008.
  12. Özdemir geißelt CDU-Parteitagsbeschluss: Man spricht deutsch, fr-online.de, 2. Dezember 2008.
  13. Deutsch im Grundgesetz.(Memento des Originals vom 13. August 2012 im Internet Archive) Dienste vom 22. November 2010.
  14. Fahrende – Anerkennung als nationale Minderheit. (Memento des Originals vom 20. Dezember 2007 im Internet Archive) Schweizerische Eidgenossenschaft, Bundesamt für Kultur.
  15. Europeans and languages Eurobarometer
  16. Institut national de la statistique et des études économiques – Umgangssprache(n)
  17. Website des Luxemburger Wort
  18. Website des Tageblatt
  19. Ulrich Ammon: Europa spricht kein Deutsch. In: Die Welt. Februar 2010.

Képek

angol zászló német zászló