A német nyelvterület legnyugatibb pontja – tehát ahol a német vagy valamelyik nyelvjárása a köznyelv –, a luxemburgi Raumbruch község. A nyelvterület legkeletibb pontját az ettől 850 km-re fekvő burgenlandi Jahrndorf község jelenti. Északi határa List közösség az északi-tengeri Sylt szigetén. A déli végpont az előbbitől 1005 km-re fekvő Zermatt a Matterhornon.
1. ábra: A német nyelv elterjedtsége Európában
Az 1990-es évek óta számos forrás 90-100 millió főben határozza meg a német anyanyelvűek számát. A pontatlan meghatározásnak több oka is van:
2. ábra: A német nyelv elterjedtsége a világon
A világ nyelveit osztályzó Ethnologue a szabványnémetet (Standarddeutsch) első és második nyelvükként használókat kb. 78 millió főre becsüli, akik közül 70 millió beszéli a németet anyanyelveként. Más változatok, mint a bajor, a svájcinémet, vagy a rio grandei Hunsrückisch (részben kétnyelvű) beszélőivel nem számol, amire fel is hívja a figyelmet. Az Ethnologue szerint a szabványnémetnek világszerte kb. 77 millió anya- és 53 millió másodnyelvű beszélője van, ami együtt 130 millió beszélőt jelent. Ha a szabványnémet és a "Standard German" alatt nem felsorolt változatok beszélőit összeadjuk, akkor az anyanyelvi beszélők száma a 90 milliót is eléri. Reprezentatív lakossági felmérések alapján más elemzők a német anyanyelvűeket 95 millióra becsülik. Egyes mérések 105 millió körüli beszélőről tudósítanak; ezek vagy a másodnyelvet használókat vagy a vitatott, de nagy beszélőszámú változatokat is bevonják. Mindenesetre 2012-ben a német volt az Európai Unió legelterjedtebb anyanyelve.
Ezen a linken a 25.000 fősnél nagyobb németajkú közösségek felsorolása látható, és az olyan államok, amelyek német vidékek voltak. A németajkúak számát kb. 98 millióra becsüli. A legnagyobb lélekszámú német közösségek az alábbiak:
Magyarország: egy 2011-es felmérésen 132 ezren vallották magukat német nemzetiségűnek, 96 ezren beszélik a németet otthon, de csak 32 ezren tartják magukat anyanyelvieknek.
Lásd még: Németnyelvű kisebbségek
A német nyelv elterjedtségének jó indikátora a hivatalos német nyelvű médiumok növekvő száma.
Németországban a német a leginkább használatos nyelv. A német hivatalos nyelv, szabvány-nyelvként és írott nyelvként országos médiumok használják. Sok tájegységen a német a szinte kizárólagosan használt nyelv – amit gyakran színeznek tájszólások, melyek között folyamatos az átmenet. Németországban a német:
3. ábra: Német-felsőszorb településjelző tábla, Bautzen, Szászország
A jognak nincs egységes válasza arra, hogy a német nyelv alatt kizárólag a felnémet (Hochdeutsch) vagy az alnémet (Niederdeutsch) is értendő-e.
A Foerster-Friedersen-Rohde jogász-szerzőcsoport Schleswig-Holstein közigazgatási törvényének 82a §-ához fűzött kommentárja szerint a magasabb bíróságoknak az igazságszolgáltatásról szóló 1927. évi alkotmányos törvény 184. §-ával kapcsolatban hozott döntése értelmében a 'német nyelv' fogalma úgy a fel- mint az alnémet nyelvre is értendő.
Ezzel szemben a Szövetségi Törvényszék a Müncheni Szabadalmi Hivatal számára az iratok benyújtásával kapcsolatos 2002. november 19-i döntésben az alnémetet (itt: Plattdeutsch) az idegen nyelvekkel azonos jogállásúvá tette: "Az alnémet (Plattdeutsch) nyelven írt jelentkezési beadványok a GebrMG 4a § 1. bekezdésének értelmében nincsenek német nyelven írva". Egy másik ítélete alapján azonban a Szabadalmi Hivatalnak fel kell dolgoznia a Plattdeutsch kereseteket is. A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szerint az elismert kisebbségi- vagy regionális nyelvek Németországban a következők:
4. ábra: Német-fríz tábla az észak-frízföldi Husumu rendőrigazgatóságán
Fentiek érvényszerzése a tartományi jogban még nem ment teljesen végbe – különösen érvényes ez a cigány nyelvre. Schleswig-Holsteinban az alnémet, a dán és a fríz a hivatalos nyelvek rangját élvezi. Más, Németországban használt nyelvek, mint a jenis rétegnyelv vagy a jiddis, és idegen eredetű kisebbségi nyelvek, mint a török vagy a lengyel még nem lettek felvéve a Chartába. Németországban vannak még beszélői a német zsidóság által a középkorban kialakított jiddisnek is.
2008-ban széles társadalmi egyeztetés kísérte a német nyelv felvételét az Alaptörvény 22. §-ába. A CDU szorgalmazta, de más pártok ezt idegenellenes hergelésként értékelték, ill. szükségtelennek tartották, mert a német magától értetődően az ország nyelve. A Német Képviselőház Tudományos Szolgálata vizsgálatában arra az eredményre jutott, hogy a német nyelv mint szimbólum felvétele az Alaptörvénybe "jogilag megengedhető lenne".
Ausztriában az 1920-ból származó Szövetségi Alkotmánytörvény (BVG) 8. cikk 1. bekezdése szerint a (közelebbről meg nem határozott) német nyelv a köztársaság államnyelve, a nyelvi kisebbségek jogainak tiszteletben tartásával. Karintiában és Stájerországban hivatalos nyelv a szlovén is, Burgenlandban a magyar és a burgenlandi horvát is. A mindennapokban és az államigazgatásban használják még az osztráknémetet (Österreichisches Deutsch), ami a felnémetnek egy nemzeti (szabvány-) változata; a II. köztársaság idején az Österreichisches Wörterbuch által lett szabványosítva (első, minden korábbi német szabálykönyvet felváltó kiadás: 1951).
5. ábra: Német-magyar helységnévtábla a burgenlandi Felsőőr határában
A Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája szerint a kisebbségiként jegyzett nyelvek Ausztriában a következők:
Svájcban föderációs szinten nemzeti- és hivatalos nyelv a német, a francia, az olasz és a rétoromán (utóbbi csak a rétorománokkal történő érintkezésre nézve hivatalos). A lakosság 63%-ának, kb. 5 millió svájci lakosnak a német az anyanyelve. A svájci irodalmi német (Schweizer Hochdeutsch) a szabvány-német Svájcban használt formája; a németországi és ausztriai szabvány-nyelvektől kiejtésben, szókincsben, szóképzésben, morfológiailag, szintaxisban és helyesírásban is jelentősen különbözik. Ezeket a különlegességeket helvétizmusoknak nevezik. A köznyelv majdnem kizárólag a svájcinémet (Schwizerdütsch), az öröklött alemann nyelvjárások különböző formáinak gyűjtőfogalma.
A német a 26 kanton mindegyikében hivatalos nyelv. 17 kantonban a kizárólagos hivatalos nyelv. 3 további kantonban a franciával osztozik ezen a státuszon (Bern, Freiburg, Wallis), 1 továbbiban pedig az olasszal és a rétorománnal (Graubünden). Svájcban egyébként minden község a saját hatáskörben határozhatja meg a hivatalos nyelveit. Svájc Európa egyetlen olyan állama, amelyben a jenis nyelv, a németnek egy változata 1997-ben az Európai Nyelvi Chartában "territoriálisan nem kötött nyelvként" lett ratifikálva, ha hivatalos nyelvként nem is lett elismerve.
Lásd még: Svájci irodalmi német, Nyelvek a Svájcban, valamint Svájci Idiotikon
6. ábra: Német, francia, olasz és rétoromán nyelvű tábla a Svájcban
Luxemburgban az irodalmi német a luxemburgi nyelvvel és a franciával együtt hivatalos nyelv, azonban a törvénykezés nyelve a francia; vitás esetben a törvényszövegek, állami pályázatok mérvadó változata a francia. A luxemburgi nyelv a németnek egy moselfranki nyelvjárása, 1984 óta a nagyhercegség egyedüli "nemzeti nyelve", és használják a rádióban és a televízióban is (pl. RTL-csoport). Az irodalmi német (das Hochdeutsche) különösen a nyomtatott médiában továbbra is domináns szerepet játszik; ezért is beszélnek 'luxemburgi – irodalmi német diglossziáról'.
Az EU felmérése szerint a luxemburgiak több mint 90%-a nyilatkozott úgy, hogy jól beszéli a németet és a franciát is. A luxemburgi statisztikai hivatal, a STATEC 2011-ben a köznyelvek használatának (érintkezés otthon, barátokkal, munkában, iskolában) következő eloszlását állapította meg: luxemburgi 70,5%, francia 55,7%, irodalmi német 30,6%.
Minden hivatalt törvény kötelez arra, hogy az állampolgár nyelvén válaszoljon, bár ezt a gyakorlatban nem mindig tartják be. A helységnevek és így a helységnév-táblák is a hivatalos francia megnevezéseket viselik (pl. "Dudelange" Düdelingen községre vagy "Luxembourg" Luxemburgra, ami a főváros neve is), aholis a luxemburgi nyelvű helységnév gyakran dőlt betűvel áll. Az utcanevek többnyire franciául és németül vannak kitáblázva, néha luxemburgiul (mint az országúti figyelemfelhívás a vészleálló öblökre: "Arrêt de secours / Nothaltebucht").
A nyomtatott médiában mindhárom nyelv képviselteti magát, de különböző súllyal. A legnagyobb napilap, a Luxemburger Wort / La Voix du Luxembourg nyomtatott változata keveri a németet, a luxemburgit és a franciát, az interneten német, francia, angol és a portugál változatokkal szolgál. A második legnagyobb napilap nyomtatott változata ugyanúgy keveri a három hivatalos nyelvet, de a weboldala csak németül érhető el.
A luxemburgi vállalatok nyelvhasználata erősen iparág-függő; pl. a kézműves üzemek reklámjai és weboldalai általában kizárólag németek, míg az ügyvédi irodák, építészek, adótanácsadók weboldalai legtöbbször csak franciául és angolul érhetők el. A magánszemélyek, az iskolák, a klubok weboldalaikon mindhárom hivatalos nyelvet keverik. Noha a politikai pártok weboldalain a szabvány-német és a luxemburgi dominál, a kormány és a hivatalok oldalai majdnem kizárólag franciául és angolul érhetők el.
7. ábra: Kétnyelvű tábla Luxemburgban
A 11,59 millió lakosú Belgiumban az irodalmi német (Hochdeutsch) állami szinten hivatalos nyelv, ahogy a holland és a francia is. A német Kelet-Belgiumban, Eupen és Sankt Vith kantonokban többségi nyelv, mellette kisebbségi nyelvként a francia is hivatalos nyelv. Ennek fordítottja Malmedy kanton, valamint a plattdeutsch közösségek, ahol a francia a hivatalos és a német a kisebbségi nyelv. Kereken 78.000 belga mondja a németet anyanyelvének. Bővebben Belgium német nyelvközösségéről
A 34.600 lakosú Liechtensteinben a szabvány-német az egyedül érvényes hivatalos nyelv. A köznyelv a liechtensteini (Liachtaschtanerisch), egy alemann nyelvjárás, amely közeli rokona a svájcinémetnek és az osztráknémet vorarlbergi nyelvjárásának. Számottevő kisebbségi nyelv nincs.
A magyarországi német kisebbség (saját szavukkal az Ungarndeutsche) jogi oltalom alatt áll, azonban messzemenően asszimilálódott, így a németet legtöbbször már idegen nyelvként tanulják. Hivatalosan kb. 200.000 magyarországi németről beszélnek. A valóságban ebből kb. 50.000 lehet német anyanyelvű (a teljes lakosság ½ %-a). Mivel a kisebbség nagyon szétszórva él az ország területén, a magyarországi németek identitása kettős. Kétnyelvű helységnév-, utca-, forgalmi- és hivatali táblákat látni pl. Sopronban (Ödenburg), és elvétve más országrészekben is. Más nagyobb létszámú német kisebbségű községben előfordulnak német óvodás csoportok vagy iskolás osztályok is. A magyarországi német kisebbség életét a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezi.
Bővebben a Magyarországi németekről (Ungarndeutsche)
8. ábra: Az Európai Unió zászlója
A német az Európai Unió 24 hivatalos nyelvének egyike, és az angol és a francia mellett az EU munkanyelve is. A német az EU legtöbb ember által beszélt anyanyelve és valamivel az angol után a második legtöbbek által beszélt idegen nyelve. Az Európai Bizottság alkalmazottainak mégis kevesebb, mint 20%-a rendelkezik német nyelvismerettel; a valóságban a munkanyelv-státusz kimerül a tanácskozásokra németül megírt szövegek előterjesztésében.
9. ábra: Az Egyesült Nemzetek emblémája
Az ENSZ-ben a német nem hivatalos ill. munkanyelv. Helyzete a többi nem-munkanyelvvel szemben annyiban különleges, hogy 1975 óta az ENSZ Fordítószolgálata a legfontosabb dokumentumok német változatát is elkészíti. Ezt az ENSZ-titkárságba ágyazott szolgálatot egyébként Németország, Ausztria, Svájc és Liechtenstein finanszírozza. A Szellemi Tulajdon Világszervezete, az ENSZ egyik hivatala kezeli a nemzetközi együttműködésről szóló szerződést a szabadalmak területén, röviden a PCT-t. A PCT keretében a szabadalmak angol, orosz, francia, spanyol, portugál, arab, kínai, japán, koreai és német nyelven is bejelenthetők.
Forrás: a német nyelvű Wikipedia Deutsche Sprache c. bejegyzése