Tegyük fel, hogy nyelvtanulóként hellyel-közzel már tudjuk, milyen végződések milyen nemmel ruházzák fel a főnevet, és ismerjük a szavak jelentés szerinti besorolását, valamint egy csomó kivételt. A magyar ember úgy fejezi ki, ha úgy gondolja, hogy valamivel már eleget foglalkozott: "Ne ragozzuk tovább!" Pontosan ez az, amire a német nyelvet hiába kéri.
Ugyanis attól függően, hogy a jelzős szerkezet (melléknév + főnév) előtt névmás, számnév vagy névelő áll, a melléknévragozásnak gyenge, erős és vegyes eljárásait különböztetjük meg. Az így kialakított táblázatok teszik ki a német nyelvtanulás nagy részét.
Eltekintve a tanulási ráfordításoktól, az anyanyelvi beszélők számára is mindennapos problémát jelentenek az újrakezdések (false starts). Ha a beszélő menet közben meggondolja magát, és egy soron következő főnevet másikra cserélne, ha az történetesen másik nemű, az egész névmásból, névelőből és / vagy melléknevekből álló konstrukciót ismételheti megfele.
Nomármost nézzük csak a melléknevet. Az egyszerűség itt igazán előnyös lett volna - következésképpen a nyelv feltalálója annyira összekuszálta a dolgot, amennyire csak telt tőle. Amikor mi tulajdon felvilágosult nyelvünkön "jó barátunkról vagy barátainkról" akarunk beszélni, kitartunk egyetlen alaknál, és se bajunk, se bosszúságunk nincs vele - csakhogy a német nyelvben ez másként van ám. Amikor a német ráteszi a kezét egy melléknévre, tüstént elkezdi deklinálni, és addig deklinálja, amíg minden józan észt ki nem deklinál belőle. Pont olyan rémes, mint a latin. Azt mondja például:
Nominatívusz: Mein guter Freund - jó barátom
Genitívusz: Meines guten Freundes - jó barátomnak a
Datívusz: Meinem guten Freunde - jó barátomnak
Akkuzatívusz: Meinen guten Freund - jó barátomat
N.: Meine guten Freunde - jó barátaim
G.: Meiner guten Freunde - jó barátaimnak a
D.: Meinen guten Freunden - jó barátaimnak
A.: Meine guten Freunde - jó barátaimat
Mármost bízzuk csak a tébolyda várományosára, próbálja emlékezetébe vésni ezeket a variációkat, aztán meglátjuk, milyen hamar bekerül. Az ember alighanem jobban elboldogul Németországban barátok nélkül, mintha ennyi bajt vesz a nyakába miattuk. Bemutattam, milyen vesződséges eldeklinálni egy jó (hímnemű) barátot; ám ez csak egyharmada a munkának, hiszen a melléknévnek különféle más facsarulatait kell megtanulnunk, amikor a főnév nőnemű, és megint másokat, amikor semleges nemű. Mármost ebben a nyelvben több a melléknév, mint Svájcban a fekete macska, és mindet szakasztott olyan műgonddal kell deklinálni, mint a fentebb bemutatott példában. Nehéz? Fáradságos? Ezek a szavak halovány képet sem adhatnak róla. Hallottam, amint Heidelbergben egy kaliforniai diák kijelentette, hogy szívesebben deklinál, azaz hajtogat tíz korsó meleg sört, mint egyetlen német melléknevet.
E nyelv feltalálójának láthatólag gyönyörűsége telt benne, hogy a lehető legbonyolultabbá tegye. Például ha csak úgy szóba kerül egy ház, Haus, egy ló, Pferd vagy egy kutya, Hund, az ember úgy ejti ezeket a szavakat, ahogy leírtam. Igen ám, de ha datívuszban emlegeti őket, menten hozzáragaszt egy ostoba és fölösleges e-t, és úgy ejti őket, hogy Hause, Pferde, Hunde. Mivel pedig a szó végére tett e gyakran a többes számot jelzi, a kezdő nyelvtanuló valószínűleg egy álló hónapig ikrekké szaporítja a datívuszba tett kutyát, mire rájön a tévedésére; ugyanakkor sok kezdő nyelvtanuló két kutyát vásárol és fizet ki, de csak egyet kap, mivel tudatlanságában egyes szám datívuszban vásárolta az ebet, holott azt hitte, többes számban beszél [...].
A melléknevet akkor ragozzuk "gyengén", ha előtte állnak a...
névmások vagy az...
határozatlan számnevek.
Egyes szám | |||
---|---|---|---|
Hímnem | Nőnem | Semleges | |
Alanyeset
Tárgyeset Részes eset Birtokos eset |
der alte Mann
den alten Mann dem alten Mann des alten Mannes |
die alte Frau
die alte Frau der alten Frau der alten Frau |
das alte Haus
das alte Haus dem alten Haus des alten Hauses |
Többes szám | |||
Hímnem | Nőnem | Semleges | |
Alanyeset
Tárgyeset Részes eset Birtokos eset |
die alten Männer
die alten Männer den alten Männern der alten Männer |
die alten Frauen
die alten Frauen den alten Frauen der alten Frauen |
die alten Häuser
die alten Häuser den alten Häusern der alten Häuser |
A gyenge ragozású melléknévre a welcher / welchen / welche / welches? kérdő névmással kérdezünk:
A melléknevet akkor ragozzuk "erősen", ha előtte...
Egyes szám | |||
---|---|---|---|
Hímnem | Nőnem | Semleges | |
Alanyeset
Tárgyeset Részes eset Birtokos eset |
alter Mann
alt en Mann alt em Mann alt en Mannes |
alte Frau
alt e Frau alt er Frau alt er Frau |
altes Haus
alt es Haus alt em Haus alt en Hauses |
Többes szám | |||
Hímnem | Nőnem | Semleges | |
Alanyeset
Tárgyeset Részes eset Birtokos eset |
alte Männer
alt e Männer alt en Männern alt er Männer |
alte Frauen
alt e Frauen alt en Frauen alt er Frauen |
alte Häuser
alt e Häuser alt en Häusern alt er Häuser |
Az erős ragozású melléknévre a was für? kérdő névmással kérdezünk:
A melléknevet akkor ragozzuk "vegyesen", ha előtte áll...
Egyes szám | |||
---|---|---|---|
Hímnem | Nőnem | Semleges | |
Alanyeset
Tárgyeset Részes eset Birtokos eset |
mein alter Mann
meinen alten Mann meinem alten Mann meines alten Mannes |
meine alte Frau
meine alte Frau meiner alten Frau meiner alten Frau |
mein altes Haus
mein altes Haus meinem alten Haus meines alten Hauses |
Többes szám | |||
Hímnem | Nőnem | Semleges | |
Alanyeset
Tárgyeset Részes eset Birtokos eset |
eure alten Männer
eure alten Männer euren alten Männern eurer alten Männer |
eure alten Frauen
eure alten Frauen euren alten Frauen eurer alten Frauen |
eure alten Häuser
eure alten Häuser eure alten Häusern eurer alten Häuser |
A vegyes ragozású melléknévre egyes számban a was für ein? stb, többes számban a was für? kérdő névmással kérdezünk:
1. Az -el és az -er végződésű mellékneveknél az e kiesik:
2. A hoch melléknév ch hangja néma h hanggá változik, ha a végződés -e-vel kezdődik:
3. Az idegen eredetű, színeket jelölő melléknevek ragozhatatlanok:
4. A városnevekből -er-rel képzett melléknevek ragozhatatlanok (nagy kezdőbetű!), csakúgy, mint a -lei képzős melléknevek ill. határozatlan számnevek: