Hívás! Skype!

Városnézés :: A Hősök tere és az Andrássy út

Időtartam: 2,5 óra Gyalogosan megtett táv: 2 km

A Hősök tere - Nemzeti emlékhely

Az Andrássy út tengelyében kiépült Hősök tere Budapest legnagyobb hatású térkompozíciója, egyben köztéri szobor együttese. A teret alkotó három elem - a Szépművészeti Múzeum, a Műcsarnok és a kettőt mintegy összekötő Ezredéves Emlékmű - egyetlen művész, Schickedanz Albert munkája. (A két múzeumot Herczog Fülöp Ferenccel közösen tervezte). Ennek is köszönhető, hogy - bár nem egyszerre épültek fel - mégis egy nagyvonalúan elegáns, egymással harmonizáló együttes jött létre.

Mielőtt azonban megismerkednénk a tér történetével és legfontosabb látnivalóival, emlékezzünk meg mai jelentőségéről. A Magyar Köztársaság Országgyűlése a 2001. évi LXIII. törvényben meghatározta a magyar hősök emlékének megörökítését és a Magyar Hősök Emlékünnepének napját, melyet minden év május utolsó vasárnapján ünnepiünk. Buda várának — 1849-ben — történt visszafoglalása méltó esemény arra, hogy a magyar hazáért az elmúlt ezredévben küzdött hősök emléknapjává nemesedjen. Ugyanez a törvény nyilvánítja a Millenniumi Emlékművet, valamint a Hősök Emlékkövét nemzeti emlékhellyé. A Hősök tere a magyar nép olyan kegyeleti helye, amely egyben katonai emlékhely is.

A mai térkompozíció kialakításának időpontja: 1896-1929, nevét 1932-ben kapta.

Tervezte: Schickedanz Albert (1846-1915), Herczog Fülöppel (1860-1925) együttműködve Vezető szobrásza: Zala György (1858-1937)
A tér együttesének részei:

A Magyar Millennium

1896-ban fényes rendezvények sorával ünnepelte Magyarország a honfoglalás, a magyarság Kárpát-medencébe érkezésének ezeréves évfordulóját, ennek alkalmából számos műalkotás született. Az ünnep kiemelkedő eseménye volt a Városliget területén félévig nyitva tartó országos kiállítás, a Millenniumi Kiállítás. (Jelentőségét mutatja, hogy ez idő alatt a látogatók száma meghaladta az ötmilliót, bár elmaradt a tervezettől.) A millenniumra készült létesítmények java máig a budapesti városkép meghatározó elemei közé tartozik.

AZ ANDRÁSSY ÚT

A Sugár út a 19. század második felében újrainduló, a kiegyezést követő és egész Pestre kiterjedő tervszerű városfejlesztés első és egyben legsikerültebb alkotása. Ez a nyílegyenes sugárút a nagystílűen megépített palotáival tette valóban világvárossá Budapestet a 19. század második felében.

Az Andrássy út és történelmi környezete - a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, valamint a sugárút alatt futó Millenniumi Földalatti Vasúttal - 2002-ben felkerült az UNESCO Világörökségi Listájára. Épült: 1871-76 között, teljes beépítése 1885-re történt meg.

Az építés célja: gyors és látványos összeköttetést biztosítani a Belváros és a Városliget között. Az út kiépítése során igyekeztek a telkek minél jobb értékesítésére, mivel az így befolyt összegből fedezték az út kiépítésének költségeit.

Hossza: kb. 2300 m
Stílusa: Az eklektikus építészet csúcspontja, ahol a neoreneszánsz stílus az uralkodó, de találunk neobarokk, klasszicista, szecessziós és romantikus épületeket is. A különböző városképi szakaszok egységes művészi színvonaláról a kor neves építészei gondoskodtak: például Ybl Miklós, Lechner Ödön, Láng Adolf, Czigler Győző.
Tervezője és építészeti vezetője: Ybl Miklós és Linczbauer István
Legfőbb támogatója: Gróf Andrássy Gyula miniszterelnök és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, amely szigorú építési szabályzatot alkotott a sugárút megépítéséhez.
Tagolása: három, egymástól jól elkülöníthető szakaszból áll, amelyeket terek választanak el egymástól. Tervezői ezt azzal a céllal tették, hogy a rajta áthaladót fokozatosan vezessék a város legsűrűbben lakott pontjáról a természet felé. Ennek megfelelően szélessége és szerkezete is változik: a Városligettől az Oktogonig 44,5 méter, onnan a Kiskörútig 34 méter széles. Az Oktogonig az utat kettős fasor és lovaglóút szegélyezi.

A Városligetből a városközpont felé haladva az egyes szakaszok fő jellemzői:

I. szakasz: Városligettől a Köröndig - építészetileg két szakaszból áll:

  1. A Bajza utcáig villanegyed jellegű, laza beépítés jellemzi. Az eredeti parcellázáskor az út mindkét oldalán 14-14 villatelket alakítottak ki. A szabadon álló villákat - a szigorú előírások szerint - az utca felé a telekhatártól legalább 5 méter távolságra, a szomszédok felé a telekhatártól 3 méter távolságban kellett elhelyezni.
  2. A Bajza utcától a Kodály köröndig előírás volt, hogy a házakat zárt sorban, előttük 5 méteres előkerttel kell kialakítani. A házak legfeljebb kétemeletesek lehettek, főpárkányuknak azonban el kellett érnie a 11 méter magasságot.

Ezen a szakaszon és a környező elegánsan kialakított utcákban a főváros legjelentősebb diplomata negyede alakult ki, ahol több ország külképviselete működik, például: Bulgária, Törökország, Oroszországi Föderáció, Lengyelország, Kínai Népköztársaság, Dél-Korea, Franciaország, Ausztria stb.

II. szakasz: Köröndtől az Oktogonig

Itt már teljesen egymáshoz tapadó, 2-3 emeletes bérházak jelennek meg. Az útvonalszakaszon jelentős kulturális és oktatási intézmények is épültek, így a régi Zeneakadémia vagy a régi Műcsarnok épülete.

III. szakasz: Oktogontól a Kiskörútig

Az útvonal legreprezentatívabb - belvárosi jellegű — része, ahol szorosan egymáshoz kapcsolódó, 3-4 emeletes palota-bérházak  létesültek, amelyeket gazdag bankárok és vállalkozók befektetésként építtettek, bérbeadás céljából.

Elnevezései: Kezdetben Sugár útnak hívták, majd 1885-ben - még Andrássy Gyula életében! - kapta meg legfőbb támogatójának nevét és lett Andrássy út. A második világháborút követően:
1949-től Sztálin út, 1956-tól Magyar Ifjúság útja, majd 1959-től Népköztársaság útja lett. 1990-ben kapta vissza az Andrássy út nevet.

A Sugár út építésének krónikája

Építésének eszméjét először Kossuth Lajos fogalmazta meg. A Pesti Hírlap 1841. évi 18. számában jelent meg Kossuth Lajos „Mire van szüksége Pest városának, hogy magára fővárosi alakot öltsön?” című írása, melyben a Városerdőig nagy fasorok ültetését kívánta. „Mi szép és kényelmes leend a pestiekre nézve ez árnyas fasorok közt a Lánchídtól kezdve egész a Városerdőig mintegy parkban sétálni s kocsizni, kikerülve a szűk ronda Király utcát s annak unalmas vég nélküli házsorát.”

A 19. század végéig a Király utca volt az egyetlen kivezető út, amely összekötötte a Belvárost a külsőbb területekkel és a Városligettel. A boltokkal és üzletekkel telezsúfolt utca a század közepére azonban már nem tudta kiszolgálni a megnövekedett forgalmat. Egy új, a fővároshoz méltó kivezető út építésének szükségességét gróf Andrássy Gyula miniszterelnök vetette fel. Tervét 1870-ben a képviselőház is elfogadta, az építkezés 1871-ben elkezdődött. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa minden épület tervét külön tárgyalta és fogadta el. Az épületek tervezésével Ybl Miklóst és Linczbauer Istvánt bízták meg. Az új út egységes eklektikus-neoreneszánsz arculata ennek is köszönhető, nem csupán annak, hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek. A sugárút 1875-re készült el, 1876. augusztus 20-án adták át a forgalomnak. Az utat burkoló fakockák lerakása 1884. augusztus 2-ra történt meg, ezzel véglegesen elkészült - a közbeiktatott terekkel együtt - a Sugár út. (Az utolsó telek csak 1885-ben épült be.) Az 1885-ös Országos Kiállításra érkező uralkodót, Ferenc Józsefet, Rudolf trónörököst és feleségét már itt fogadta a város közönsége. Ekkor volt végleges átadása, és kapta annak az embernek a nevét, aki a legtöbbet tette megépítése érdekében, gróf Andrássy Gyuláét.

Az Andrássy út különlegessége az is, hogy része - az Egyesült Államokban népszerű „Museum Mile” (Múzeumok mérföldje) útvonal elnevezéshez hasonlóan - a Budai Vár és a Városliget között húzódó Kulturális Sugárútnak. Ugyanis itt, Budapest leghangsúlyosabb földrajzi tengelyében összpontosul a főváros legtöbb nevezetessége. Számos múzeum - köztük a Magyar Nemzeti Galéria, a Postamúzeum, a Szépművészeti Múzeum, a Közlekedési Múzeum - több mint húsz színház és az Operaház található az útvonalon.

Érdekes!

Az Oktogontól a Hősök teréig terjedő szakasz gyalogsétányain a századforduló évtizedeiben tilos volt gyalogosan közlekedni, azt ugyanis a lovaglók részére tartották fenn. Az úttestet akkoriban faburkolat fedte, amely tompította a lovak patáinak csattogását, biztosítván a házak előkelő lakóinak nyugalmát. A Sugár út faburkolatát egy Rütgers Guido nevű svéd vállalkozó rakta le. A munkát 1884 márciusában kezdte el és augusztusra már el is készült vele. A fakocka-burkolat a 19. század végének korszerű találmánya, miután teljesen zajmentes és kényelmes volt. Fakockával volt borítva az Andrássy úton kívül a mai József Attila utca, a mai Clark Ádám tér, az Alagút, valamint a Margit- és a Lánchíd is. Ismerjük az Andrássy úti fakockák készítőjét is: Gregersen Gudbrand (1824—1910) norvég származású építőmester, akinek faszerkezetei híresek voltak országszerte. Az ő cége állította fel az első szolnoki Tisza hidat, s építette a fiumei kikötő dokkját fából. Országos, széleskörű elismertséget azonban a szegedi árvíz utáni tevékenysége hozott számára. Az eredeti szerződésben álló vízmentesítési, feltöltési és helyreállítási munkákon kívül a lakóhely nélkül maradt szegedieknek saját költségén száz fabarakkot építtetett fel. Az önzetlen és rendkívül gyors segítségéért az uralkodó a Ferenc József-renddel tüntette ki, és nemesi címet is kapott.

Keresd a nőt!

A hagyományok szerint a város sokat köszönhet a nőknek. A városszépítés két kiemelkedő személyisége - József nádor és gróf Andrássy Gyula - városfejlesztő tevékenységét is a nők inspirálták.

A 18. század végi Pest egy csatornázatlan, bűzös, esőzések idején sáros, alig járható város volt. Az 1795-ben Magyarország nádorának kinevezett József főherceg egyik fő célja Pest és Buda kiépítése és fejlesztése volt. A fiatal József nádor elhatározta, hogy a faluszerű Pestből hatalmas fényes várost épít, szépet, mint Firenze, előkelőt, mint Bécs. A legenda szerint mindezt azért is tette volna, hogy ifjú felesége - aki nem volt más, mint a fiatalon elhunyt orosz nagyhercegnő, Alexandra Pavlovna - ne unatkozzék a viskók között, legyen ami gyönyörködtesse.

És valami ehhez hasonló történt a Sugár út építésénél is! Az Andrássy-utat is egy szép asszonynak köszönhetjük. A legenda szerint, amely hihetetlen lovagiasságot bizonyít, azért szorgalmazta gróf Andrássy Gyula a Sugár út (a mai Andrássy út) építését, hogy Erzsébet királyné fogatának ne kelljen a csúf Király utcán végigvágtatni, ha ki akart kocsizni a Ligetbe.

 

Kapcsolatfelvétel